Népi időjárás érdekességek <--- erre a linkre kattintva bővebb információ
2013.04.06 12:39
Január az év első hónapja. Ősi magyar nevén Fergeteg hava, illetve mai népi elnevezése Boldogasszony hava. Nevét Janus isten után nyerte, akit a szerencsés kezdet, illetve a kapuk és átjárók isteneként is tiszteltek az ókori Rómában. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, azelőtt a tizenegyedik hónapnak számított.
Február a meteorológiai évszakváltások szerint az utolsó téli hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Jégbontóhava, de régiesen Februáriusnak is nevezték, a népi kalendáriumban pedig Böjtelő havaként említik. Nevét Februus isten után nyerte, akit a megtisztulás isteneként tiszteltek az ókori Rómában. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, így vált az év második hónapjává. Kitűnik “hónaptársai közül azzal is, hogy ez a legrövidebb hónap, hiszen csak 28 napos, illetve 4 évente, szökőév alkalmából 29 napos.
Ugyan nem a február jelzője a szeszélyesség, de érdekes, hogy hazánkban nagyon sok szélsőséges értéket figyeltek meg ebben a hónapban. Ehhez a hónaphoz kapcsolható pl. a leggyorsabb felmelegedés (1963-ban 26.7 fok 18 óra alatt), a leghidegebb maximum hőmérséklet (1929., -20 fok, Nyíregyháza, 1940., -35 fok, Görömbölytapolca), a legalacsonyabb hőmérsékletek egyike (1929., -33 fok, Kecskemét), rekord erősségű szél (1990., 151 km/óra, Sopron), a legalacsonyabb levegő nedvességtartalom (1978., 9%, Borsodnádasd) és a teljesség igénye nélkül az egyik havas leg is februárhoz kapcsolódik. 1947-ben, Kőszegen 151 cm-es, természetes (nem épített) hóvastagságot jegyeztek fel.
Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Kikelet hava, de a népi kalendáriumban pedig Böjtmás havaként említik. A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.
Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Épp ezért az ókori Rómában szerencsésnek tartották, ha háborút ez időtájt indították.
Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.
Április (ősi magyar nevén Szelek hava) az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Az időjárásban legszeszélyesebb hónapot, az áprilist a jó gazda különösen figyeli, s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bő termést jelez. A Szent György havi eső ugyanis „kergeti a fagyot”, viszont esős májust jósol.
Május hónap Maia istennőnek volt szentelve az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazta, a szaporulat felelőse volt. Innen, illetve Maia istennő férfi párja, Maius nevéből ered a hónap elnevezése.
Ez az utolsó tavaszi hónap, mely folyamán jelentős változás következi be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén nem ritka a 30 fok közeli maximum.
Gyakori a nagy hőmérséklet visszaesés. Derült, szélcsendes, alacsony páratartalmú éjszakákon a hő kisugárzása igen intenzív, a meleg levegő felfelé áramlik, helyébe nehezebb, hideg levegő áramlik, és ún. kisugárzási-fagy is kialakulhat. A népi időjóslásban fagyosszentek néven emlegetik ezt a jelenséget.
A történelmi feljegyzések között is találunk példát a nagy változékonyságra. A krónikák szerint 1125 májusában, egész Közép-Európában hatalmas havazás volt, míg 1186-ban, egy nagyon enyhe tél után májusban már arattak a Tisza mentén. 1714. május 1-én, Sopronban a hideg és a havazás, hófúvás, nagy károkat okozott, illetve 1805-ben Brassóban és környékén éltek meg komolyabb havazást.
A természet is tovább ébredezik. Megjelennek a rovarok, bogarak. A májusi hónapban, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10-15 fokot, megkezdődik a cserebogarak rajzása. A hónap első felében rendszerint kikelnek az első szúnyogok.
Június: nyárelő, Medárd, Szent Iván vagy Napisten hava. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A meteorológiai nyár első hónapja, ami Magyarországon egyben a legcsapadékosabb hónapnak is számít. Átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, de ez legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában érkezik, így gyakran előfordulnak száraz, csapadékszegény körzetek is. Sokakban azonban a nyár első hónapja az eperszüret időszakaként él és a korai cseresznye is javában érik már ilyenkor.
Július hava nevét Julius Caesarról kapta. Caesar uralkodása alatt szervezték át az addig használt római-naptárat, vezették be a Julianus-naptárt megalapítva a 365 napos évet, 4 évenkénti szökőévvel. A naptárreformot megelőzően, a római-naptárban Július az ötödik hónap volt és ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve. Ősi magyar elnevezése: Áldás hava, míg a népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.
Augusztus hónap régi neve a rómaiaknál „Sextilis” volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez az elnevezés maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is (melyről a júliusi cikkünkben írtunk). Amikor azonban Augustus császárnak, Krisztus előtt 7-ben, az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta. Miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, ezért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot. Azóta hívjuk Augustus-nak, azaz a magyar helyesírás szerint augusztusnak az utolsó nyári hónapot.
Szeptember (Ősi magyar nevén, Földanya hava) az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Eredetileg, a római naptárban az év hetedik hónapja volt. Innen ered a neve is: a latin septem szóból melynek jelentése hét. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.
Időjárását tekintve igen változatos arcot mutat hazánkban, hiszen jelentős lehűlések és esőzések rendszerint előfordulnak a hónap elején, de (elsősorban a hónap második felében) megérkezik az ún. indián-nyár vagy vénasszonyok-nyara. De például a a Kárpát-medence legkorábbi havazásait is szept. 17. és okt. 23. között jegyezték fel. (Az átlagos legelső havazás november közepére esik.)
Október a 2. őszi hónap a naptár szerint és az 1. teljes őszi hónap csillagászati szempontból. Időjárásunkban e hónapban már jelentős változások következnek be a nyári időszakhoz képest, igaz a hónap elején még jellemzőek a tipikus “vénasszonyok nyara” vagy más néven “indián nyári” napok.
A népi időjóslás szerint október, azaz Mindszent hava ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél. S a jövő tavaszra is jövendöl: úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása. Ha októberben még meleg van, annak a „böjtje” egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont enyhe január fog kárpótolni.
November az utolsó őszi hónap a naptár szerint. Az időjárás e hónapban már egyre téliesebb oldalát mutatja: jellemzően ebben a hónapban hullik először hó hazánkban, illetve a hajnali, 2 méteren is mérhető fagyok gyakorisága is megnő. A hideg szelek a hónap végére az utolsó színes faleveleket is letépik.
December az év utolsó hónapja, egyben az első (vagy inkább utolsó, ha a naptári időrendet nézzük) téli hónap. Első napja a meteorológiai tél kezdetének napja.
Az év végi ünnepek ugyan fénybe borítják, de ez hazánkban a legsötétebb hónap, ugyanis decemberben vannak az év legrövidebb nappalai vagy másképp fogalmazva a leghosszabb éjjelei. Azaz a legrövidebb ideig ebben a hónapban van a Nap a horizont felett. Ráadásul a Nap égi útja annyira megváltozott, annyival alacsonyabban jár, hogy dec. 21-én egy fénysugár nyaláb kb. 3-szoros területen oszlik el, mint a nyári napfordulónál. Tehát 3-szor akkora területre jut ugyanannyi fény, illetve hőenergia.